A falu a Maros és a Komlód-patak közti dombság névadó községe.

2004 előtt Mezőbánd községhez tartozott.

Mezőmadaras Marosvásárhelytől 20 km-re északnyugatra fekszik, az Erdélyi Mezőség és a történelmi Székelyföld metszésövezetében, az ún. Székely Mezőségen.

2004-től ismét önálló község. Megközelíthetősége: Marosvásárhelyről Mezőpaniton és Harcón át.

Más útvonalon: Mezőbándtól 7 kilométerre fekszik.

Nevezetessége a Mezőmadaras nevű meteorit.

Bejutott a világ nagy gyűjteményeibe.

Mikor az 1960-as években az amerikai űrkutatás készült a holdkőzetek fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos meteoritokról.

Ebben a munkában a Mezőmadarasit is fölhasználták.

A falu közepén állt az Iktári Bethlen család kúriája, melynek utolsó tulajdonosa az Orbán család volt.

Kertjében temették el Orbán Károly 48-as főhadnagyot.

Református temploma 1804-ben épült az ekkor lebontott régi templom köveiből amely román kori volt.

A templom tornya 1871-ben ledőlt, 1872-ben újat kellett építeni.

Czirjék Lajos Mezőmadarason született 1959. március 14-én.

Az általános iskolát Madarason, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte.

Nyilka Róbert (1932-1972) festőművész munkáinak hatására kezdett el festészettel foglalkozni.

Kezdeményezője és szervezője a 2001-ben indult Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábornak és a 2009-ben alakult Maros-Mezőségi Művésztelepnek, valamint társszervezője a Mezőpaniti Molnár Dénes Alkotótábornak.

A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekintheto.

A térség eros vidéki jelleggel bír.