A templomok harmonikusan illeszkednek táji- és szűkebb kolostor-építészeti környezetükbe.

Ezeket a kolostortemplomokat Stefan cel Mare, Petru Rares és Alexandru Lapusneanu fejedelmek uralkodása idején építették.

Az észak-moldvai kolostor- és templomépítészet feltárása és értékelése napjainkban még nem lezárt folyamat, hiszen feltárások napjainkban is zajlanak és még újabb szakmai felismerések is várhatók.

Ezek a következők: Arbore, Humor, Moldovita, Patrauti, Probota, Suceava, Voronet és Sucevita.

További, a Világörökség közé nem került, de figyelemre méltó kolostortemplomok a Dragomirna, a Bogdana, a Putna, a Rasca, a Slatina, illetve a Zamca kolostorok.

1. Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele kolostortemplom a főút mellett, Szolka (Solca) falu központjában található.

1503-ban Luca Arbore kezdeményezésére épült.

Külső falfestését 1541-ben Petru Rares fejedelem uralkodása alatt készítették.

Az épület anyagszerű súlyosságát feloldja a falak külső felén fennmaradt nyugati oldali faliképek részletgazdagsága.

A belső tér, sajnálatosan elpusztult falfestményei miatt, komor hatású.

2. Bogdana kolostor Szent Miklós kolostortemplomát Bogdan Voda építette a független és szabad Moldva megalapozása érdekében vívott harcaiért.

Ez Észak-Moldva legrégebbről fennmaradt kőből épült temploma.

1360 körül épült egy fatemplom helyén.

Itt temették el Moldva fejedelmeit és azok rokonait Alexandru cel Bun-ig.

A kolostor nagy kulturális múlttal rendelkezik, hiszen itt kapott helyet kolostori iskola, majd az itt működő nyomdában nyomtatták a Máramarosba és Erdélybe is eljutott könyveket.

3. A dragomirnai kolostor Szentlélek eljövetele temploma Moldva egyik fontos történelmi központja.

Anastasie Crimca főpap alapította 1609-ben, aki gazdag moldvai kereskedő fia volt.

A kolostort négy szögletes sarokbástyával erődített, masszív, vastag falak övezik.

A védőmű a belső oldalán a falak mentén sorakozó szerzetesi lakhelyekből, valamint a délnyugati részen az úgynevezett Barnovschi-toronyból áll.

A kolostortemplomot, amely keleti szerzetesi szokás szerint az udvar központjában emelkedik, a 17. század elején építették.

4. A Manastirea Humoruluiban található Szűz Mária mennybemenetele kolostortemplom egyike a Világörökségi listára került kolostorok közül, melyet csodálatos falfestményei, és történelmi környezete révén érdemelt ki.

A templomot, és az azt övező kolostoregyüttest Petru Rares fejedelem uralkodása idején, 1530-ban Toader Bubuiog és felesége emeltette.

A kolostor területét a 17. században új erődfalakkal biztosították.

Bukovina 1774-ben történt osztrák fennhatóság alá kerülésével megkezdődött az ortodox kolostoregyüttes pusztulása, amelyet 1959-ben kezdtek el helyreállítani.

A templom belső- és külső falfestési munkái 1535-ben fejeződtek be.

5. A moldovitai Angyali üdvözlet-kolostortemplomot is magába foglaló, erődszerű kolostoregyüttes.

Az első kolostor feltehetően a 15. század első éveiben, Alexandru cel Bun uralkodása idején épülhetett.

A jelenleg is álló kolostor építése Petru Rares uralkodása idején, 1532-ben fejeződött be, a festése pedig 1537-ben készült el.

A templom hagyományos módon a kolostorudvar közepén áll, tipikusan moldvai ortodox elrendezésű.

Belső falfestésének kompozíciós rendszerét az ortodox egyház szellemisége határozta meg.

6. A probotai kolostort feltehetően 1527-1530 között Petru Rares fejedelem újjáépíttette, 1550-ben falakkal erősítették meg.

A kolostortemplom Szent Miklós tiszteletére épült, s a moldvai szokásoknak megfelelően a négyszögű várfalak központjában emelkedik.

A kutatók szerint ez az első templom Moldva területén, amelynek külső falfelületeire képek kerültek.

Sajnos a festmények napjainkban már erősen sérültek, vagy átfestettek.

A belső freskók közül a narthex boltozatán lévők maradtak meg leginkább ép állapotban.

7. A putnai kolostor erődített épületével, bejárati kaputornyán a fejedelemség bölénymotívumos címerével gazdag történeti múlt emlékét őrzi.

Építése az uralkodó, Stefan cel Mare által kiválasztott helyen, 1466-1470 között kezdődött.

Az alapítási felirat is megmaradt a Kincses-toronynak is nevezett vastag falú saroktoronyban.

Az építkezések után tűzvész pusztított a kolostorban, de 1484-1486 között már újjáépítették.

A kolostoregyüttes a környező terület gazdasági és kulturális központjává vált, egyúttal Stefan cel Mare családjának temetkezőhelye is.

8. A rascai kolostort Petru Rares támogatásával Macarie püspök alapította, 1542-ben épült fel.

A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az Utolsó Ítélet, valamint a déli mellékszentély oldalán a Paradicsomi létra jelenete maradt fenn.

Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.

A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt.

A 16. század elején Macaria püspöke itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját.

9. A szucsávai Szent György-templomot a Sfantul Ioan cel Nou kolostoregyüttes foglalja magába.

Alapítója III. Bogdán és Stefanita volt és 1514-1522 között épült.

Falfestése az újabb kutatások szerint a 16. század első felében készült.

A templom a Moldvában szokásos összetett térrendszer alapelveit követi.

Déli homlokzatán fennmaradt az egykori külső falfestés is.

10. A slatinai kolostor Szucsáva megyében, festőien szép környezetben álló egyházi és politikai jelentőségű műemlék.

Az erődített kolostor 1564-ben, Alexandru Lapusneanu fejedelem uralkodása idején, az uralkodópár temetkezőhelyének befogadására épült.

Falai kissé szabálytalan négyszöget zárnak körül.

Torony őrzi a kapuzatot.

A sarkokon négyzetes bástyák emelkednek.

11. A sucevitai kolostor Moldva szerzetesi építészetének érett példája: 1582-1586 között építették.

Építése a tekintélyes Movila család kiemelkedő tagjai, Gheorghe, Ieremia és Simion nevéhez fűződik.

A mértani tömeghatású együttes katonás szigorral komponált.

Négyszöges alakú erődjét masszív, mintegy 3 m szélességű falak és saroktornyok határolják.

A kolostort a Feltámadás tiszteletére szentelték.

12. A voroneţi kolostor Gura Humorului város mellett található.

A Szent György-kolostortemplom Moldva fénykorának egyik legnevezetesebb történeti emléke, amelyet Stefan cel Mare fejedelem a törökökön aratott győzelem után hálából emeltette 1488-ban.

Az épület külső festése csak 1547-ben, a bejárati előcsarnok hozzáépítésével egy időben készült el.

Még mindig vita folyik arról, hogy a belső falfestés már az első építési periódusban elkészült-e.

Kétségtelen ugyanis hogy ezek képkompozíciós rendszere a bizánci hagyományok erőteljes tiszteletére vall.

A templomfalak külső falfestésének összhatása kifejezetten pittoreszk, az építmény összhatásában alapvetően meghatározó jelentőségű.

A kolostortemplom leghíresebb freskója, amely a teljes nyugati falat borítja az "Utolsó Ítélet" víziójának jelenetei.

13. A zamcai kolostoregyüttes mai napig a szucsávai örmény közösség legfontosabb erődített építménye, amely hajdanán örmény kolostor szerepét töltötte be.

A 14. században Moldvába menekült örmények építették 1606-ban.

Az épületegyüttes 3 építményből áll: Sfantul Auxente templomból, a 26 méteres keleti oldalon található harangtoronyból és a nyugati oldalon, a kolostor bejárata mellett elhelyezkedő kápolnából.

A kolostor 2004-ben felkerült az Országos Műemléki Listára SV-II-a-A-05485 kódszámmal.

14. A patrauti Szent Kereszt-kolostortemplomot a hagyomány szerint Stefan cel Mare ortodox szerzetesnők részére alapította.

Kívülről, az eredetileg kőből és téglából emelt kis épület, mai, vakolt állapotában igen egyszerű. Térrendszere a moldvai típus redukált változata.

A belső fal felületeit az alapítás korából származó falfestmények borítják.

Ezek stílusa, görög nyelvű felirataikat is figyelembe véve, bizánci eredetre utal, talán görög festő műve volt.

E kompozícióban a kereszt diadalmas ábrázolása viszont feltehetően a 15. századi függetlenségi törekvésekre is utalt és az iszlámellenes harcra buzdíthatott.