Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.

A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található.

A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

Alakja ellipszis alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú.

A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony, ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tunik.

A tavat minden oldalról erdővel benőtt magas hegycsúcsok veszik körbe: a Nagy-Csomád, a Kis-Csomád, a Taca, a Tóbérce és a Kövesponk.

A Szent Anna-tó vízgyujtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs folyóvizzel. A tavat főleg a csapadék táplálja.

Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog be és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.

A tó medre és vízfelülete rendkívüli mértékben csökken.

Ezt a kevés vízutánpótlás, a befolyó erodált törmelék és a növényzet terjedése gyorsítja.

Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt.

A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese.

A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. A tó északi részén egy tisztás található.

A Gyilkos-tókörnyékén számos bejelölt gyalogtúra ösvény van, melyeken végighaladva a látogató megismerheti a környék természeti szépségeit.