Erdélyi szállások - medveles a Hargitán, magasles, medve les, medve, vadász, vadászás, vadászat, patak, erdélyi medveles, medveles Erdélyben, turizmus, utazás.

barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat

Románia - Erdély - Székelyföld - Vadles - Medveles a Hargitán

 

 

barna medve, vadles, vadászat

Medveles a Hargitán!

Részvételi díj: 20 EURO/fõ
(Megszervezhetõ: minimum 2 fõ számára!)

A medve az erdõben elhelyezett etetõhöz szürkületben érkezik. A leshez legalább 2-2,5 órával a szürkület beállta elõtt szükséges odaérnünk. Mint minden vadállat a medve is óvatos, ezért a sikeres medveles érdekében, kerüljük a hangos beszédet, valamint a bármiféle zajkeltést. Az intenzív parfümök illata is zavaró körülmény lehet. A fényképezõgép vakujával az érkezõ medvét végképp elriaszthatjuk.

Barna medve (Ursus arctos)
A barna medve 1-1.25 m marmagasság mellett 2-2.2 m testhosszúságot érhet el. Súlya 150-250 kg között váltakozik, de az erõs és kövér medve, akár 350 kg-ot is nyom.
A barna medve mindenevõ; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fu, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlõs vagy szarvas méretu zsákmány. Nyáron elsõsorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. A táplálék után kutatva elõszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat. (például az egereket) Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek a különbözõ rovarok lárvái. A mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a protein- és zsírforrások különösen õsszel, a téli nyugalmi idõszaka elõtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg. A barna medvék csak ritkán vadásznak, és fõként növényeket (terméseket, fuféléket) esznek.
A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Több száz kilométereket is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.
A barna medvékre nem jellemzõ a territoriális viselkedés az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetõen magányos állatok, de a bõ táplálékforrásoknál (pl. gazdagabb áfonyásokban) többen is összegyulhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetõek az egyedi erõn alapuló dominancia viszonyok. A legerõsebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védõ nõstények a legagresszívebbek.
A téli nyugalmi idõszak a tél elején kezdõdik, és a helyi viszonyoknak megfelelõ ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve (leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé) odút ás, majd száraz növényekbõl bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követõ évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi idõszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllõknél és kétéltueknél. Télen testsúlyuk jelentõsen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielõbb regenerálódni.
A nõstény medvék a 10–30 napig tartó ösztruszban több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a nyertes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nõstényt.
Leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot, vagyis a téli nyugalmi idõszak kezdetéig késik; a vemhesség ezután 6–8 hetes, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak kölykök (rendszerint 2-3) télen születnek meg. A kezdetben mindössze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejlõdnek: 3 hónapos korukra már 15 kg-osak, és a 6. hónapban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek. A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de a legtöbbször 3–4 évig együtt élnek. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sõt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberre is). A nõstény csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idõ elõtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.
A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nõnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik.

barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat
barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat
barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat
barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat
barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat

barna medve, vadles, vadászat


Fogadjuk vadlesigénylését e-mailben Non-Stop.

Telefonos ügyfélszolgálat:
Hétfo - Péntek      10 - 18 óra

Kapcsolatfelvétel magyar, román és angol nyelven

   Tel. RO:  (004) - 0266 219 456
   Mobil RO:   (004) - 0757 361 570
   Telefon HU: (0036) - 21 252 5352

 

UGRÁS A LAP TETEJÉRE