A Maros bal partján, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik.

A város fölött magasodó Várhegyen már az ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény.

A napjainkban romos állapotban lévő dévai várat, amelyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik a korabeli oklevelek.

A város a Várhegy köré épült.

Mivel a vár börtönében szenvedett mártírhalált Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke, a Várhegy és a vár az unitáriusok nemzetközi zarándokhelye.

A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek : Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak.

1849. május 27-én a várat elfoglalta a magyar forradalmi honvédsereg, de a vár lőporraktára fölrobbant.

Azóta az egykor fontos katonai erősségnek számító, s az egész Várhegyet uraló várrendszernek ma már csak a Várhegy ormán található falai állnak.

A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekintheto.

A térség eros vidéki jelleggel bír. A falvak, a huen orzött hagyományok és színes népviseletek igen vonzóak a turisták számára.

Egy igazi, még ma is a népmuvészetet aktívan gyakorló társadalom népesíti be a vidéket. A hagyományos népi mesterségek közül fontos megemlítenünk a fafaragást, gyapjúfonást, kerámiakészítést, szalmafonást, méhészetet, fazekasságot, tojásírást valamint a kovács és ács munkákról sem szabad megfeledkeznünk.