Európa legcsodásabb kastélyai közt a nyolcadik helyre rangsorolta a világhírű Lonely Planet útikönyv-kiadó és utazási filmek készítője.

Az utóbbi időben több történelmi témájú film forgatásának a helyszíne.

A birtokot 1409-ben adományként kapja meg Hunyadi János édesapja és ide építi fel a mai vár elődjét birtokközpontnak.

Míg Hunyadi János kormányzó volt, addig felesége Szilágyi Erzsébet lakott a várban.

Ekkor bővítették ki az építményt és alakították át Hunyadi János kormányzói rangjához méltó lovagvárrá.

Későbbi jelentős építési átalakításai a 17-ik század elején Bethlen Gábor és a század közepén Zólyomi Dávidné idejében történt.

1725-től a kincstári uradalom hivatalai kapnak székhelyet a várban. Újabb felújítás 1807 után I. Ferenc utasítására kezdődik el, aminek sajnálatos módon 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz véget vet.

1854-ben ismét tűz áldozata lesz. Közadakozásból 1868-ban újrakezdik az évtizedekig elhúzódó helyreállítását a várnak egységesen gótikus stílusban.

Akkor alakították ki a tetők mai formáját.

A Zalasd mély és széles árkán egy négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át.

Baloldalt, a város felőli parton van a huszárvár. A Kaputorony az 1440-es években épült, innen nyílik a lejárás a kazamatákba. Nyugati oldalon van a vár palotaszárnya, amelynek alsó szintjén a lovagterem van, a felső szinten az Országház nevű tárgyalóterem.