A Maros vizén a legrégibb időktől kezdve tutajon szállították Erdély belsejéből a sót, fát, építőanyagokat.

Azonkívül itt volt a hadi és kereskedelmi utak átkelőhelye és a középkori sóraktár is.

Az oklevelek a XI. század elején Orod (Urod) néven említik, mint várispánságot és megyeszékhelyet.

Aradot és környékét már a legősibb idők óta lakják.

Arad városa igen gazdag történelmi és kulturális múlttal rendelkezik, így az idelátogatók számára a város egy szabadtéri múzeum élményét nyújtja a számtalan XVIII, XIX, XX századi épületeivel.

Gyakran megszervezett múzeumi kiállítások, filarmónikus koncertek, művészeti és régészeti kiállítások és nem utolsó sorban fesztiválok szórakoztatják az idelátogató turistákat.

Az építészet szerelmeseit lenyűgözi a város rengeteg barokk és reneszánsz épületek szépsége.

A Kultúr palotát a Kölcsey társaság kezdeményezésére építették 1911-1913 között, Szántay László tervei alapján.

Építészetileg több stílus keveredése jellemzi.

A palotán felismerhető a klasszicista, olasz reneszánsz, és francia gót, ugyanúgy, mint a francia barokk és a román stílus.

Gazdasági és kulturális szempontokból, a számos tanulmányi intézmények és turisztikai látványosságnak köszönhetően, a város igen fontos szerepet tölt be.

Az "A. D. Xenopol" megyei könyvtár több mint 100 éves hagyománnyal rendelekzik Aradon, jelenleg több mint 500000 kötete van.

• Arad barokk vára
• A Megbékélés parkjában felállított aradivértanúk monumentális emlékműve
• A kivégzés helyszínén álló emlékoszlop, amely alatt a vértanuk sírjuk is van
• Minorita templom
• Református templom
• Kultúrpalota
• Történeti Múzeum
• Evangélikus templom
• Vörös Templom
• Szerb ortodox templom
• A Hunyad-Arad román ortodox egyházmegyei késő barokk copf katedrális
• A régi színház épülete, amelyben Petőfi Sándor is játszott