Nevének eredete vitatott.

A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból származtatják.

A románok szerint személynévi eredetu és Gelu román vezér nevébol eredeztetik.

A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek.

A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt.

A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített.

A gyalui várat, a kalotaszegi várak egyikét a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett.

A Gyalui-havasok, az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb hegyvonulata.

Folyói délen a Meleg-Szamos és a Hideg-Szamos, melyek együtt képezik a Kolozsvárt is átszelő Kis-Szamost, míg ennek fontosabb mellékágai a Kapus és a Reketó.

A mesterséges tó, mely a települséről kapta a nevét, kedvelt kirándulóhely, mely csodás környezetben fekszik.

A havasok és maga a tó kiváló kikapcsolódást tud nyújtani az idelátogatóknak.

Továbbá érdemes meglátogatni a faluban lévő Gyalui várat is mely a 15-ik században épült, az elpusztult Fenes vár helyett.

Többször is gazdát cserélt építmény és koros falai hosszú történelemről mesélnek.

A Vár után kihagyhatalan turstacélpont a gyalui református templomot is melyet csodaszép kalotaszegi kézimunkák díszítnek.

Ezen felül Gyalu egy remek és sűrün használt turista kiindulópont a Gyalui havasok felé.

További érdekesség még a faluról, hogy Kós Károly legismertebb szépirodalmi műve, a "Varjú Nemzetség" itt játszódik, illetve a közeli Vlegyásza-hegységben.

Továbbá itt született 1866. november 24-én Gyalui Farkas művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró.

Látnivalók: