E három ág között számtalan mellékág, csatorna, láp, nádas, homokdűne és erdő alkotja azt a növény- és állatvilágban gazdag területet, amit Duna-deltának nevezünk.

A főágak között húzódó csatorna- és víziút-hálózat olyan szövevényes labirintust alkot, amelyet a Delta őslakosai sem ismernek teljesen.

A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000-10000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki.

Leggyakrabban román és ukrán beszéd üti meg fülünket, de a vendégszerető helyiek olykor megpróbálkoznak a messziről jött idegenek nyelvén is. E színes nemzetiségű lakosság kultúrája különleges csemege a néprajzkutatók számára: templomaik, temetőik, érdekes elrendezésű házaik jó okot szolgáltatnak egy kis szárazföldi sétára.

A világ minden tájáról érkeznek a Duna-deltába madarászok, horgászok - vagy csak egyszerű természetkedvelők, hiszen ez utóbbiak számára is exkluzív látványossággal szolgálhat a madarak és halak népes serege mellett megfigyelhető teknősök, siklók, békák, kis- és közepes testű rágcsálók, kisragadózók megannyi fajából álló életközössége.

A Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta Bioszféra Rezervátum, 1991-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították.