A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora, mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik.

Szerzetesei a franciaországi pontigni apátságból kerültek ide.

Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át.

A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az "elemi iskola" felirat.

A kerci cisztercita apátságot Árpád-házi királyunk III. Béla fia, Imre herceg alapította 1202-ben. Német és francia szerzeteseket hívott Erdélybe.

Évtizedek múlva őket lassan magyar és román szerzetesek váltották fel.

Az alapító feladataikként a keresztény hit ápolásán kívül a nép föld- és szőlőművelésre tanítását jelölte meg.

Az 1241-es tatárjárás elpusztította az épületeket.

Nagy károkat okoztak az 1432-es és 1438-as tatár betörések.

A kolostort és templomát a szorgalmas cisztercita szerzetesek mindig újjáépítették.

Látnivalók Kercen: