Szilveszter Parajd - Panzió - Hargita megye

Leírás Parajd - Panzió

Parajd (Hargita megye)
Parajd a Sóvidék híres üdülőtelepe, amely 5oo – 525 m tengerszint feletti magasságban található, Hargita megyében, régi turisztikai hírnévvel rendelkező helységekkel körülvéve, például Szováta (11 km) és Korond (11 km). Praid "sós ország", mert a falu szélén 576 m magas sóhegy található.

A sóbánya valódi turisztikai attrakció, és a sós fürdő emlékezetes élmény. Parajdon sóforrások (49 fok) és sóhegy található sós forrásokkal.

Az üdülőhelyen sós vízzel felszerelt strand található, melyben forró sófürdők is vannak, a sós vizet pedig kazánok fűtik. Ezek a fürdők nagyon hatékonyak a reuma kezelésében.


Panzió - Parajd
Parajdon a központi park és a parajdi kultúrotthon szomszédságában, a római katolikus templom mögött, a parajdi sóbányától és sósvizes strandtól 1500 m-re, valamint az édesvizes strandtól mintegy 900 m távolságra található.

Szállás
A panzió, az egy udvarban található két különálló épület együtteséből tevődik össze.
- Az első épület emeleti részén három külön bejáratú saját fürdőszobával rendelkező hálószobával rendelkezik. A három szobához az épület emelti részén egy közös felszerelt konyha tartozik.
- A második épületben egy tágas négyszemélyes apartman található (2 franciaágyas hálószobával, konyha-nappalival, valamint saját fürdőszobával felszerelt).

Étkezés
- Az első épületben található 3 szobához egy felszerelt konyha tarozik.
- A második épület apartmanjában saját konyha-nappali rész található.

Szabadidő, szórakozás

Férőhelyek: 13 (4 szoba, 4 fürdőszoba)

Szállás struktúra

Épület I. (9 férőhely)

Földszint

Emelet.

*Mindenik szoba saját belső fürdőszobával rendelkezik

Épület II. (4 férőhely)

Apartman - 4 személy számára

Felszereltség:
Beltéri

Kültéri 

Szolgáltatások

Látnivalók, szórakozás
I. Rapsóné várának romjai
Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősi székely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik.

II. Sóbánya
A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak.
A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.

A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi Felsősófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat. Orbán Balázs által megjelentetett Székelyföld leírásában 1868-ban 1375 lakosából 1226 székely,31 idegen és 18 más nemzetiségű, 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

III. Sószoros
A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.

IV. Parajd nevezetességei

V. Egy napos kirándulások