SZÁLLÁS (Kárpát Medence és Kárpátokon Túl), UTAZÁS - UTAZTATÁS (Személyszállítás Romániában - Erdélyben - Székelyföldön és külföldön autóbusszal, kisbusszal, mikro-busszal, személyautóval), UTAZÁSTERVEZÉS és IDEGENVEZETÉS (csillagtúra, körutazás, egyén, kis- ill. nagy csoport számára), élménygyujtés, ismerkedés "Élo Erdély, Székelyföld" és Románia kulturális, természeti és ember alkotta értékeivel, REKLÁM (vendéglátók számára) és HIRDETÉS (telekvásárlás, eladó ingatlan, faházak készítése)
ALTERNATÍV PROGRAMLEHETOSÉGEK: Székelyföld - Túrák - Kirándulás - Látnivalók (klasszikus túraútvonal), Kirándulás Budapestrol - Erdélybe - Romániába (szervezett csoportos kirándulás, körutazás), Zarándoklat (Pünkösd Csísomlyó), Vadles, halászat/horgászat, túra, filmezés, fotózás (Székelyföld- Erdély - Duna-delta), Sízés, Sípályák Erdélyben - Romániában (Pályaszállások, közeli szálláshelyek), Szilveszteri programcsomag ajánlatok (Székelyföld, Erdély, Románia), Hírek, rendezvények, népünnepélyek.
Erdélyi szállás, utazás, turizmus és info  Erdélyi szállás, utazás, turizmus és info
Válasszon szállást honlapunkon, foglalja le, fedezze föl Erdély varázsát.

Románia - Erdély - Székelyföld - Hargita Megye - Korond

Hargita megye nagyközsége, Sóvidék egyik leghíresebb települése.
Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja.
Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly csináló" (Úti Jegyzések, 1799).
Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval).
A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi.
Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye).
Korond a hagyományait őrizve korszerűsödő székely falu típuspéldája: a fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb.
Korond a 13A műút mellett, Parajdtól 11, Szovátától 18, Székelyudvarhelytől 29, míg Csíkszeredától 80 km-re fekszik.
A falu életében igen jelentősek a borvízforrások.
A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található.
Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén.
A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez.
Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz.
A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják.

A Főút menti "kirakóvásár"
Az autóbuszban még a szundikáló turista is figyelmes lesz a főút menti sok árura, portékára.
Kerámiatermékek, szalma- és gyékényfonatok, gyapjútermékek, faeszközök, használati- és dísztárgyak között válogathat a látogató.




Árcsó
Az atyhai eltérő közelében, a Korond és Atyha határára eső Árcsó kínálkozik rövid pihenő helyéül.
Neve az "ártalmas só" vagy az "árad a só" szókapcsolatból származik.
Ma is érvényes a Nemzeti Társalkodó 1839. évi tudósítása: "a fűvész, kővész és elemész... talál e vidéken sok szellemi élvet".
Árcsó látványosságai: a sóskút, a forrásüledékek és a borvízforrások.
A Barátok kertje nevű helyen kolostor volt: 1783-ban költöztek ide a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból, mivel a nagy havazás azt odanyomta.
A kolostor helyén ma malom van.

Az Árcsói-sóskút (korondi sóskút)
A 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a "sós ház"-ban fakad.
Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták.
Így régente minden szerdán reggel a korondiak, szombaton az atyhaiak szállították hordókban, szekerekkel szállították a "sócédulákra" kiállított sósvizet falujukba, ahol a mindennapos főzéshez, szalonnához és az állattartásban használták fel.
A korondiak sókereskedelemmel is foglalatoskodtak: a sós vizet cserépfazakakban főzték, párologtatták, majd a megkövesedett "sósonkolyt" a szomszédos falvakban gabonára cserélték.

A korondi forrásüledékek
A "sós házzal" átellenben a 13A műút bal oldalán (keletre) vastagpados travertin-lerakódás árulja el, hogy a langyos borvízforrások területén járunk.
Egyórai gyalogtúra során bejárható a három egykori aragonitbánya területe, ihatunk a Cseredombi-borvízforrás (népiesen fingóborvíz) vizéből, majd a Csiga-dombról leereszkedve az árcsói vendégfogadóhoz vezet sétautunk.
Az egykori aragonitbányák természetvédelmi területe Korond északi határában alig pár hektár kiterjedésű földdarab.
A forráskúpok, forrásüledékek szokatlan dombsorai és meddőhányói már a műút közeléből láthatók.
Itt a századfordulótól kezdve aragonitot (rombos kristályrendszerű CaCO3-változatot) bányásztak.
Az egykori bányák területén az aragonit - és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata vizsgálható - igaz, az ember keze által megcsonkított és legtöbbször másodlagos környezetben.
Az országosan is egyedülálló földtani védett területnek tudományos jelentősége van, szabadon látogatható.

Az Árcsói-borvíz (az egykori Korondfürdő)
"Be jó, hogy jártam erre is veled: / Most már a holt fürdőt is ismered. / A suttogó, nagyarányú sétaút / milyen döbbenet magányosságába fut." - írja Áprily Lajos.
Az egykori Korondfürdő - amely a 19. században Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdője volt - területén a mai látogató csak két kis hozamú borvízforrást és az Árcsó vendégfogadó épületét láthatja.
Mindezek Korond központjától 1,2 km-re északra, a Korond vize bal partján vehetők szemügyre.
Borvizes lobogófürdője és sósfürdője már a múlté.
Az árcsói borvízforrások a Lopágy-domb lábánál, 534 m magasságban fakadnak.
A vasas savanyúvízforrás hozama az 1950-es évekbeli kutatófúrás nyomán a napi 25.900-ról 4300 literre apadt.
Az árcsói borvizet a környéken asztali vízként használják.
Vízhajtó szerként, valamint bélrenyheség és gyomorhurut esetében javallható.
A Korond-patak hídja és a vendégfogadó között tartják 1978 óta minden év augusztus első szombat-vasárnapján az Árcsói kerámiavásárt.
A hagyományos kirakóvásár a korondi népművészek és keramikusok nagyszabású bemutatója.
A kínálat: fazakak, lábosok, sütő- és főzőedények, kancsók, bokályok, tányérok, csempék, vázák, iparművészeti kerámia és kisplasztika.

   
Szálláshelyek     
Románia - Erdély     

Kárpát - medence
   Erdély
 
Kárpátokon túl
   Dobrudzsa
   Duna Delta
   Havasalföld
   Moldva
______________

Szálláshelyek     
Románia / Megyék     

   Arad - Arad
   Arges - Arges
   Bakó - Bacau
   Bihar - Bihor
   Beszterce Naszód
   Brassó - Brasov
   Braila - Braila
   Bukarest - Bucuresti
   Fehér - Alba Megye
   Krassó-Szörény
   Kolozs - Cluj
   Konstanca - Constanta
   Kovászna - Covasna
   Hargita - Harghita
   Hunyad - Hunedoara
   Ilfov - Ilfov
   Máramaros- Maramures
   Mehedinti - Mehedinti
   Maros - Mures
   Neamt - Neamt
   Prahova - Prahova
   Szatmár - Satu Mare
   Szilágy - Salaj
   Szeben - Sibiu
   Szucsáva - Suceava
   Temes - Timis
   Tulcea - Tulcea


______________
______________

 
   
Szálláshelyek     
Magyarország     

Régiók:
   Észak-Magyarország
   Közép-Magyarország
   Észak-Alföld
   Dél-Alföld
   Nyugat-Dunántúl
   Közép-Dunántúl
   Dél-Dunántúl
______________