Románia - Erdély, Székelyföld - Farkaslaka
Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe.
Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író - eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában.
Tamási sírját és az emlékművet naponta felkeresik, a Tamási-emlékház (szülőház) főleg a nyári idényben látogatott.
Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye lett.
A külföldön is ismert irodalmi vonatkozások mellett a falu jelentős gazdasági eredményeket (fakitermelés, szénégetés, háziipar) tudott és tud felmutatni.
Farkaslaka a Felső-Nyikó völgyében, a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető (953 m) nyugati előterében, 540-580 m magasságban települt.
A falu házai a régi országút két oldalán sorakoznak, és helyenként meredek lejárók teremtenek kapcsolatot a Nyikó-völgyi utcákkal.
Ez a régi út a Kalonda Fenyőút-hegyére vezetett fel.
Orbán Balázs említi, hogy Farkaslaka a Gordon nevű hegy végbütüje alatt fekszik, és egy század óta vált el Szentlélektől.
Tamási Áron sírjaA székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között nyugszik.
A sírhelyhez a parkoló mellett emelt székelykapu (a rovásírásos székelykaput Jakab Árpád agrármérnök faragtatta Máréfalván) alatt áthaladva, egy kis sétányon juthatunk.
A sír mögött a Tamási-emlékművet tekinthetjük meg.
Tamási végakarata volt (olvasható az 1966. május 19-én kelt végrendeletében), hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra.
Kányádi Sándor (1966) verséből idézzük: "Kívánhat-é ember többet / Derékaljnak szülőföldet / S két cserefa tömött árnyát / szemfedőnek."
Tamási-emlékmű (a Templomdombon, a sírkert előterében)
Szervátiusz Jenő és fia, Tibor alkotása (1972-74).
Tamási művének és hitvallásának értékeit vetíti elénk.
A Tamási-emlékmű a Hargitáról, a tizenhétfalusi legelőről, Medveferedőből (ahol az "Úr asztala" nevet viselte) ide szállított, 3 méter magas, átlag 1 méter széles, közel 2 m3 nagyságú, 8 tonnányi andezitsziklából készült.
Sütő András szavaival "több tonnás hegyibeszéd" Tamási hőseit ábrázolja: Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá az igazságra: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...".
A római katolikus templom
1842-1848 között épült a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban.
Védőszentje Nepomuki Szent János.
A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas.
Az osztrák klasszicizmus falusi templomtípusainak egyike, amely egyszerűsített klasszicizáló-barokk berendezést kapott.
A jelenleg harangokat Nagyszebenben öntették 1927-ben.
Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette).
A templom előterében az 1914-18-ban elesett helybeliek emlékműve áll.
A templom freskói Aradi festőtestvérek műve.
Tamási Áron-emlékház (Tamási szülőháza, emlékmúzeum Nagy u. 238. sz.)
A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház.
1970-től 1982-ig Tamási Gáspár, az író testvéröccse volt a ház gondnoka, majd 1982-től Tamási Erzsébet, az író húga és férje Sipos Ferenc.
A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, a "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg.
Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható.
Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 19-én.
A múzeum gondnokságát ma Tamási legkisebb testvére, Erzsi néni látja el.
