Az egykori Udvarhelyszék, a mai Hargita megye egyik legérdekesebb települése.
Számos építészeti- és muvelodéstörténeti értéket tud fölmutatni. Haladó hagyományai ma is elevenen élnek a helybeliek tudatában.
Népi építészete számos archaikus formát mutat. A kis falu régészeti és epigráfiai értékeit a múlt századtól kezdve alaposan kutatták.
Kulturális Világörökségünk részeként történo javaslattétele 1993-ban megtörtént. Énlaka egyedi értéku településformát tud fölmutatni.
Az idegenforgalom fo vonzerejét e kis dombvidéki faluban a kultúr- és agrártörténeti emlékek, a muemlék-jellegu épületek, lakóházak alkotják.
Turisztikai értékeinél fogva a falusi turizmus jelentos központját lehetne itt létrehozni. Ha a firtosváraljai útról közelítünk Énlaka felé, azonnal szembetunik a "festoi rendetlenségben " szétszórt, girbe-görbe utcák szövedéke, a le- és felfutó útvonalak, duloutak sokasága, a szabálytalan birtoktestek sokasága, a beépítés egyenetlensége, sot rendezetlensége.
Ma az erdőgazdasági tájban foleg az erdo rekreációs és környezetvédelmi funkcióinak összehangolása indokolt, míg a települési tájban Énlaka belterületének, sajátos településszerkezetének, az ősi településrészek (a tízesek) megorzése lenne elsodleges feladat.
A hagyományosan gazdálkodó falu teljes életvitele a zöld-ökoturizmus kedveloinek mutat maradandó értékeket.

Unitárius templom
Énlaka központjában, a Templom mezeje területén emelkedik (655 m magasságban) az építészeti emlékként, 3272-es számmal nyilvántartott, kofallal kerített templom.
A Keresztúrszéki unitárius vidék egyik legjelentosebb muemléktemploma.
Énlaka egyik kultikus építészeti ékessége. Valószínusítheto, hogy a templom építésénél a küsmödi templom építoi dolgoztak.



Településföldrajzi séta a faluban
Énlaka osi székely település. Belsosége (belterülete) déliesen üli meg a falu határát.
A belterület alakja, belso szervezodése a településalkotó elemek sajátos ötvözodése következtében sajátosan alakult.
A belterület észak-déli tengelye mintegy 750 méter, míg a hosszabbik, kelet-nyugati tengelye közel 1,5 km hosszú.
A középkori faluszerkezetre utaló utcahálózat, a szabálytalan és különbözo méretű telkek beépítése, a változatos vonalvezetésu, lejtos utcák és kis "szorosok" együttesen alkotják a falu sajátos belso hangulatát, melyet látványos képpé formálnak a népi építészet értékes alkotásai.
A falu településszerkezete jól tagolt és természetesen illeszkedik a kistáji adottságokhoz. A hármasosztatú székely parasztházak, a gazdasági épületekkel együtt a kacskaringós utcák mentén húzódnak. Énlaka azon szabad székely települések közé tartozik, amely évszázados részleteket orzött meg az utókor számára.
A mai településkép kialakulásában döntő szerepe volt a paraszti gazdálkodásnak, a birtokviszonyoknak, a tízesrendszernek (a megtelepedés sajátos tényének) és a demogrográfiai tényezoknek. A falu mai formájában a laza-halmazos településszerkezetet tárja elénk. Alaprajzában, szerkezetében és külso képében huen orzi a székely faluközösség belso hagyományait.
Ebben kedvezett a belso elzártság, a közlekedési utak rossz állapota. A halmazfalu kép kialakításában a vezeto szerepe a tizesutcáknak volt.