Románia - Erdély - Székelyföld - Csíkmindszent


Csíkszeredától 8 km-re fekszik a 123B megyei út mentén, a Nagyrét-patak (vagy Mindszent-patak) völgyében.
Egyike a legrégibb csíki falvaknak. A falu tszf. magassága 758 m. Alapítási ideje az 1100-1200-as évekre tehető.
Sokáig önálló község volt. Közigazgatásilag Csíkszentkirály tartozéka. A falunak 1992-ben 1209 lakosa volt, 3 román kivételével mind magyarok.
Csíkbánkfalva egyik tízese. Még 6 tízes tartozik ide: Hosszúaszó (északi), Templom, Józsa, Ambrusoké, Boroszló (nyugatra).
Római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván.
A magas fallal, cinteremmel körülvett templom az út vonalába esik (tszf. magassága 758 m).
A Nagy István dombormu Ferencz Erno szobrászmuvész alkotása (1973).

Fitód (Fitod)
Csíkszeredától, a szentléleki úton haladva, 3 km-re terül el (123C megyei út mentén).
1898: IV. tc. alapján törzskönyvezik Fitód néven és ekkor Csíkszentlélekhez tartozó tízes ("északi tízes"-ként is hívták), később település.
A Nagysomlyó (1035 m) hegy déli lábánál, a Fitód-patak vagy Hosszúaszó-patak völgyében fekszik.
Ma közigazgatásilag Csíszentkirály községhez tartozik.
A fitódi borvízről írja Benkő Károly (1853. 28), hogy északon "gyenge fejér színu zavaros", míg a déli "jó iható, kén és vas anyagokból áll".

Hosszúaszó (Hosasau)
Hosszúaszó Csíkszentkirály község Mindszent falujához tartozó hegyi falu, a Hosszúaszó-patak völgyében.
Fitódi elágazótól 6,3 km-re, Fitódtól 4,3 km-re (a 123C megyei út mentén, amely Pottyond - Csíkménaság felé vezet - 11 km rossz minoségu útszakasz) van.
A falu területén ömlik a Hosszúaszóba a Tófeje-pataka.
A szórványt 1898-ban törzskönyvezik Hosszúaszó néven, amikor Csíkmindszent falu tartozékaként ismeretes.
Benkő Károly (1853. 28) a Hosszúaszóban igen jó vasas részekbol álló borvízfürdorol ír, "amely jól fozi a bort, dugatlan hordozható, edényekben s erejét még sem veszíti."
A Csíkszereda szomszédságában lévo falu felszámolásra volt ítélve. Aztán nem ez történt.
Xántus-kápolna Fitód és Hosszúaszó települések középútján, a fenyves erdo szélén áll, a Hosszúaszó-patak vagy Xántus-völgyben.
Romjai a tatárjárás emlékét idézte. 1990. májusában a mindszenti, szentléleki és csíkszeredai hagyománytisztelő személyek újraépítették a kápolnát.
Ezt megelőzően 1933-ban romos állapotban volt és a csíki turistacsoport egy emlékmuvet állított fel az 1694. évi tatárbetörés elleni gyozelem emlékére.
Ezen a helyen állott Xántus Keresztes (Kerestély) alcsíki királybíró sírja. A hagyomány szerint primor Xántus Keresztes Hosszúaszóban lakott, egykori házának, kastélyának romjai a kápolnával átellenben, a Libidáré dombon (vagy Szeko domb) még fellelhetők. Itt kút is volt.
A Hosszúaszó tízesben lévo kápolna Kisboldogasszony tiszteletére van felszentelve.
Valószínuleg erre vonatkozik az adat, mely szerint a szárhegyi gr. Lázár András 1494-ben Mária-kápolnát építtet ide, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére (idézi Léstyán F. 1996. I. 186).
Romos állapota miatt Csonka-kápolnának is nevezték.
A települése feltehetoen a 15. században keletkezett, de a tatárok ezt a falut is 1694-ben felégették.
1627. június 25-én Fejér Miklós csíkszentléleki vikárius "kitiltja a templom sanctuáriumából azokat, kik ott örökös állóhelyet akarnak elfoglalni, s az esperesre bízza a rendelet végrehajtását s az engedetlenek megbüntetését." (SZO. VI. 438 és Boga A., 1914. 54).
A hagyomány szerint 1705-ben Akton és Graven generális labancai elpusztították Monyasd, Tompád, Körösményfalva és Rakottyás kis falvakat. Orbán Balázs csupán 130 lakóját említi.
1910-ben 116 lakója volt. 1969-ben 67-en laktak a faluban. 1970-ben 22 háza volt.
1971-ben megkezdodött a kilakoltatás, és a lakók Mindszentre költöztek. Érdekes, hogy az 1992-es népszámláláskor egyetlen magyar lakója volt. De jó borvizének köszönhetoen 1980-tól kezdtek "visszaszivárogni" a lakók, foleg a csíkszeredaiak rendezkedtek be hétvégi házaikkal.
Kis kápolnájának harangja 1608-ból való. A falunak iskolája is volt, majd 1974-ben megszűnt.