Mehedinti megye területe 4933 km2. Domborzata lépcsős jellegű, legmagasabb részei észak-északnyugati irányban vannak, és fokozatosan csökken dél-délkelet felé. Északnyugaton terül el a Mehádiai-hegység 1,5 km-es magassággal, itt húzódnak még a Csernai-havasok valamint az Almás-hegység. Mindezek a Déli-Kárpátok részét képezik. A megye középső részén található a Mehádiai-fennsík, a Motru-dombvidéke valamint a Balacitei magas síkság.
A megye dél-délkeleti része a legalacsonyabb, itt található a Blahnitei-síkság, mely a Román-alföld nyugati részét képezi.
Legmagasabb pont: Vf. lui Stan (1466 m), Mehádiai-hegység. A megye területét főleg bükk- és tölgyerdők borítják.

Fejlett az energetikai szektor. A Dunán két nagy vízierőmű van (Vaskapu). Jelentős ágazatok még a fa feldolgozás és a gépgyártás (hajóépítés, vasúti gördülőanyag). Mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket, ipari növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés. Fontos megélhetési lehetőséget bisztosít a folyami halászat is (harcsa, sügér, ponty, csuka, süllő). Északon szenet és rezet bányásznak, továbbá fontos a bentonit, krómérc, azbeszt és mészkő kitermelése.

Szörényvár a Kárpátokon át a síkságra érkező Duna partján fontos átkelőhely volt már a római időkben is. 102-ben Traianus hidat építtetett itt a Dunán, amely 20 kőpillérre támaszkodott. Az egykori római amfiteátrum maradványai a várfalak mellett láthatók.

1227-ben IV. Béla a neki meghódoló kunok ellenőrzésére létrehozta a szörényi bánságot. Az oklevelekben 1333-ban említett Lukács szörényi bán fennhatósága Havasalföldön az Olt folyóig terjedt. A kunok és a területet fokozatosan benépesítő vlachok, oláhok keresztény hitre térítését a ferences rendi szerzetesek kezdték meg. A kővár valószínűleg a mongolok elvonulása után épülhetett, talán 1247-1250 között, amikor a johannita rendre volt bízva az AlDuna mentén a Magyar Királyság védelme.
A várban püspöki székesegyház is épült. 1272-ben Litvaj oláh vajda el akarta szakítani a területet a Magyar Koronától, de a megtorló hadjáratban életét is elvesztette. 1291-ben a magyar belharcok idején a havasalföldi vajdához került. Károly Róbert próbálta a területet ismét megszállni, de 1330-ban a Vöröstoronyi szorosban vereséget szenvedett. 1419-ben Zsigmond király sikeres balkáni hadjárata során visszacsatolta Magyarországhoz. Ettől kezdve fontos része a török elleni magyar végvár rendszernek, amely Hunyadi János kormányzósága idején jól védte Magyarországot. A Jagellók alatt a védelmi rendszert elhanyagolták, s a 16. században Szörényvár is török kézre került.
Soha többé nem került vissza a Magyar Koronához.