Szucsáva megye területe 8553 km2.
A nyugati részen a Keleti-Kárpátok északi vonulatának hegyei találhatók: Radnai-havasok, Ráró-hegység, Gyamaló-hegység, Kelemen-havasok és a Bukovinai-Obcsinák. Ettől keletre a Suceavai-dombvidék található, melynek átlagos magassága 400 méter, a fensík és az Obcsinák érintkezési vonalán a Radauti- és Baia-medencék ékelődnek be. A tenger szint feletti magasság kelet felé csökken, a legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van. A Szeret itteni mellékfolyói: Moldova, Szucsáva, Beszterce.
Legmagasabb pont: Pietrosz (2102 m), Kelemen-havasok.

Jelentősebb ásványkincsei: mangán, tőzeg, só. Területének közel felét erdők borítják.

Gazdaság: Fontosabb iparágak: élelmiszeripar, faipar, építőanyagipar és textilipar. Főbb mezőgazdasági terményei a gabonafélék, cukorrépa, burgonya, len, kender, takarmánynövények és napraforgó. Jelentős még a szarvasmarha-, sertés-, juh- és lótenyésztés.

Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.
A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban. Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz.
Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá. A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését. A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak. A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

Látnivalók

Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)

Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniesti felé ballagó vonat